„Nézd azt a kis kövér fickót! Meg fogjuk ölni!“ 

– a szóbeszéd szerint így bökött a Wembley gyepén melegítő Puskás Öcsire az angol válogatott egyik játékosa az 1953-as londoni 6:3 előtt. Bár a futballista nevét jótékony homály fedi, annyi bizonyos, azon a napon egy életre megtanulta a leckét: Ne ítéljünk elsőre!

A történethez hozzátartozik az is, hogy 1956-os disszidálása után Puskás eredményeit a szó legszorosabb értelmében elhallgatták otthon. Amikor a Real Madrid a Bajnokok Ligája elődjének számító BEK 1960-as döntőjében, Glasgow-ban 7:3-ra legyőzte az Eintracht Frankfurt csapatát, Puskás Öcsi mesternégyest szerzett. Ezt azonban nemhogy nem láthatta a hazai közönség, de egyenesen titkolták, micsoda formában futballozik.

A londoni 6:3-ról hazatérő játékosokat egymillió (!) ember ünnepelte az utcákon. Az 1954-es világbajnokságról “csak“ (Istenem, mit meg nem adnánk most egy ilyen eredményért...) ezüstéremmel hazatérő csapatot Tatán leszállították a vonatról, mert a csalódott tömeg lincselésre készült a döntőbeli vereség miatt.

Ma már a történészek sem tartják ördögtől valónak azt a gondolatot, hogy ez a „focialista forradalom“ tulajdonképpen előrevetítette az 1956-os forradalmat.

Ahogy Tibor Fischer írta:

„A diktatúrát a magyarok csak-csak elviselik, de azt nagyon utálják, ha futballban vereséget szenvednek“.

Ez nyilván szintén nem normális dolog, de hát mi, magyarok úgy fest nemigen tudunk semmit normálisan kezelni, aminek köze van a focihoz.

Puskást már életében is legendák övezték, mint ahogy 1956-ban egy francia hírügynökség elterjesztette, hogy Puskás hősi halált halt a budapesti harcokban. Vagy mondjuk, egy nem épp vicces anekdota szerint, amit Pedro de Felipe, a Real Madrid egykori játékosa mesélt egy interjúban: amikor kezdő játékosként azt a feladatot kapta első meccsén, hogy Puskást fogja, ő lelkesen beleállt a magyar játékos iszonyatos erejű lövésébe. Fejelés helyett azonban állkapocstörés lett az eredmény, De Felipe sokáig csak szívószállal tudott csak enni.

Puskásra mindenki úgy emlékszik, hogy ő volt a csapat, a társaság lelke: a klub összejövetelein beállt koktélt keverni a csapattársaknak, sziporkázott, ha viccmesélésről volt szó, és mindenkihez volt egy jó szava. A mendemondák szerint végtelen mennyiségű sört volt képes meginni anélkül, hogy különösebb hatással lett volna rá az ital. Mi tagadás, az erőnléti edzéseken nem törte össze magát. Hatalmas pocakján gyakran gúnyolódtak, már legalábbis amíg nem lendült játékba.

Az egyik legismertebb sztori Puskással kapcsolatban, amelyről George Best, az északír futballsztár is mesélt. Bobby Charlton, Denis Law (előbbi legendás angol, az utóbbi legendás skót futballista), Puskás és George Best edzőként dolgoztak egy ausztráliai akadémián. A gyerekek nem tisztelték Puskást, gúnyolódtak a súlyán és a kora miatt is. Law egyszer megkérdezte a gyerekeket, mit gondolnak, az öreg, kövér edzőjük tízből vajon hányszor találná el a felső kapufát. A legtöbben ötnél kevesebbet mondtak. Az öreg, kövér tréner kiállt, és kilencszer egymás után eltalálta a keresztlécet. A tizedik lövés előtt a levegőbe lőtte a labdát, mindkét vállán megpattintotta azt, aztán a fején is, végül pedig megpöckölte a sarkával, és így zúdította a felső lécre. A gyerekek döbbent csendben álltak. Végül az egyikük megkérdezte, hogy ki ez az ember, Best erre azt felelte:

„Neked csak Mr. Puskás."

Puskás 533 magyar és spanyol élvonalbeli meccsen 511 gólt szerzett, ami világrekordnak számít. 85 magyar válogatott mérkőzésen 84 gólt rúgott, ami szintén példa nélküli. Ma már Puskás-Awardnak hívják a FIFA azon díját, amellyel az év legszebb gólját jutalmazzák. A számok és trófeák persze önmagukban semmit nem jelentenek. A kulcs az egyéniség volt. Puskás szórakoztató természetéről, humoráról, szociális érzékenységéről anekdoták tucatjait olvashatjuk mindenfelé. Azt, hogy Puskás mitől lett legenda, talán a zseniális csapattárs, Hidegkuti Nándor fogalmazta meg a legjobban:

„Ha lenne ezer megoldás, ő az ezeregyediket választaná”.

Fotók forrása: fifa.com, getty images

--

Mivel független hírportálunkat a Kisebbségi Kulturális Alap döntőbizottsága idén nem támogatta, ezért az olvasók hozzájárulását kérjük a további működésünkhöz, amelyet a következő számlaszámon tehetik meg:

SK66 0900 0000 0051 6455 9727

A kultminor.sk oldalán megtalálhatjátok a támogatást élvező termékeket.

KÖSZÖNJÜK A TÁMOGATÁSOKAT!