Hölgyeim és Uraim, a témánk a szex – megintcsak. A KulturPass pedig azért született, hogy azoknak a témáknak, amik mindünket foglalkoztatnak, teret adjanak. Így ez sem maradhat véka alatt.

Szóval itt vagyunk, összesúghatunk, kiabálhatunk, sírhatunk, színt vallhatunk, protestálhatunk, bármit tehetünk, amihez kedvünk támad. Mert Mi, akik most itt vagyunk és összegyűltünk, azért jöttünk, mert szeretnénk többet tudni. Égünk a vágytól, hogy hallhassunk arról, ahogy a szomszéd, ahogy a barátaink, ahogy az ismerőseink csinálják. Mert abban egyetérthetünk, mindenki csinálja. Így vagy úgy, de mindenki.

Legyen hát ez a mi kis küldetésünk, ami valódi közösséggé kovácsol majd. Határozzuk hát el már most, hogy őszinték leszünk. Őszinték – és elsősorban magunkkal.

Aztán következhetnek a szaftos cikkek, kemény hozzászólások és valódi kitárulkozások.

Mi is ugyanazt akarjuk az életünkben, valódiságot, tapintható szavakat, látható gondolatokat, elcsípett pillanatokat, amiket legjobb tudásunk szerint igyekszünk majd cikkeinkben megfogalmazni Nektek.

S hogy mégis hogy jön ide a szex? Úgy hogy, bármennyire hiehetetlen is, épp egy karnyújtásnyira vagyunk Tőletek. Érezzük a figyelmeteket a betűinken, a gondolatainkon, az érzéseinken. Ez pedig nagyon is intim.

Váltsunk hát egy pillanatra perspektívát és lépjünk túl országhatárainkon, sőt még a földrajzi korlátokon is és tekintsünk le innen a témánkra. Tessék, most már kint vagyunk, nincsenek területi határok, ennélfogva vallási korlátok sem. Ami nagyon fontos, ugyanis különféle vallásoknak, különféle véleménye van a testiségről. Tudnod kell, hogy jelenleg a mi szűk territóriumunk alapvetően keresztény kultúrkörre épült. Tehát legtöbbünk elei közt nagy eséllyel találunk keresztény felmenőket is. Ez a gondolkodás- és viselkedésmód pedig sok-sok generáción keresztül képes végignyúlni egyértelműen nyomot hagyva a mi mostani életünkön is.

A szex nem lehet csupán szex és az intimitás sem lehet csupán intimitás.

A belénk nevelt reakciók, a tudatos kondiciónálás, a „mit illik, mit nem illik”, melyre még nagymamáink tanítottak, zsigerileg belénk kódolták „a szex az rossz” reakcióját. Nagyon jól tudjuk, hogy mit mondanak, illetve mit mondanának, ha bujálkodáson kapnának, így szavaik beépített cenzúraként akarva, akaratlanul is befolyásolnak. Nincs is ezzel semmi baj addig, amíg saját magunknak nem tettük még fel a kérdést: vajon jó-e ez nekem? 

Ugyanis nem mindegy, hogy mennyire és hogyan vagyunk felkészülve a tényekkel, a test tulajdonságaival, adottságaival, fizikai igényeivel, hogy mennyire vagyunk tudatában a fiatal gyermekkorban bevitt alapvető parancsoknak. A kérdés tehát az, hogy mindezeket felnőttként végiggondoltuk-e és ha szükségét éreztük, felülbíráltuk-e már?

Le kell szögeznem itt és most, mi hovatartozástól, nemtől, vallástól függetlenül leszünk jelen a szexualitás témájában. Igyekszünk magunkat teljesen függetlenítve véleményt alkotni, közvetíteni, mert hiszünk benne, hogy ezt csak így lehet. 

Senkit nem szeretnénk meggyőzni, egyetlen célunk, hogy őszintén beszélhessünk végre a szexről.

Remélem, bekötöttétek magatokat és felkészültetek a rajtra, ugyanis hamarosan indul a hullámvasút és biztosan jól megmozgat majd. Fejjel lefelé, jobbról balra, minden irányból, ahogyan csak lehet - ahogy csak szeretnéd ;-)

Fotó: dreamstime