Hétköznapi hősök

7
perc olvasás

Hétköznapi hősök

2020/05/05 - 14:43
Rovat:

Ezekben a zavaros időkben elképesztő nyomás nehezedik mindannyiunkra. De mi, akik csak követjük az eseményeket, fel sem tudjuk fogni igazán, milyen mértékű stresszel jár ez az időszak azoknak az embereknek, akik a „frontvonalban“ teljesítenek nap, mint nap, és felelősség hárul rájuk. Felértékelődnek az orvosok, az egészségügyi nővérek, ápolók, bolti eladók, tanárok, pékek, áruszállítók, rendőrök, a tűzoltók, varrónők, takarítónők szerepe...de lehetne még folytatni a sort. Ők a mi hőseink! 

A TŰZOLTÓ

Általános iskolában gyakran kérdezik a kis diákokat, melyik az a hivatás, amit szívesen választanának. Csillogó szemekkel szórják a mesékből, filmekből ismert főhősök foglalkozásait, amikkel azonosulni tudnak. A rendőr, az orvos és katona mellett az egyik leggyakoribb válasz a Tűzoltó. Áhítattal nézik munkájukat, csodálják bátorságukat. Vajon a tűzoltói hivatást övezi -e kellő megbecsülés a mai társadalmunkban?

Szent Flórián, a tűzoltók védőszentje a tűzoltói hivatás lényegét testesíti meg: az emberséget, az önfeláldozást, a tisztességet, az önzetlen segíteni akarást, a bátorságot, bajtársiasságot és a hivatás iránti alázatot. A mi e heti hőseink a tűzoltók, akik csendben, hivalkodás nélkül végzik munkájukat, minden nap szembe nézve a veszéllyel. Süke Attilával beszélgettem, aki 11 éve szolgál a dunaszerdahelyi tűzoltóságnál.

  • Gyermekkori álmod vált valóra mikor a tűzoltóságot választottad?

Gyerekkoromban nem gondoltam még arra, hogy tűzoltó leszek, viszont a tűzoltósággal meglehetősen korán kapcsolatba kerültem, mivel édesapám 30 évet szolgált a járási tűzoltóparancsnokságon. Gyakran jártam a szertárban, tetszettek a nagy autók, a felszerelésük, a tűzoltósisak és a fejsze. Az egész környezet sajátos és magával-ragadó volt. Bár akkoriban én még szemetes akartam lenni. Csodálattal néztem, ahogy felkapaszkodnak az emberek a narancssárga autó hátuljára, és úgy utaznak háztól házig. Az idő múlásával aztán úgy hozta a sors, hogy mégis a tűzoltó hivatást választottam, amit azóta sem bánok.  

  • Eljátszottam a gondolattal, miközben készültem a kérdésekkel, hogy vajon lehet-e ezt a szakmát elhivatottság nélkül csinálni? Úgy értem vannak foglalkozások, ahol mindegy milyen az ember jelleme, de úgy gondolom ez alól a ti hivatásotok kivétel. Hiszen gondoljunk kicsit bele, egy nem önfeláldozó, egoista ember vajon tud-e életet menteni?

Az emberi jellemvonások természetesen befolyásolják, hogy valaki sikeres lesz-e, vagy sem a tűzoltói hivatásban. Ezeket a tulajdonságokat a szolgálati viszonyba lépésnél szakpszichológusok igyekeznek felmérni, és igyekeznek kiszűrni az alkalmatlan jelölteket. Sokat segít, ha a jelentkező önkéntes tűzoltó, mert akkor valóban szívvel-lélekkel végzi munkáját, és ez a kivizsgálásoknál is már megmutatkozik. Aki nem érzi magát alkalmasnak, illetve nincs benne nagymértékű segítőkészség, esetleg félelmei vannak, eleve nem is jelentkezik. Fiatal kollégáknak azt szoktam tanácsolni, ha rémálmaik vannak, vagy nehezen tudják feldolgozni a látottakat, történéseket, inkább más munkát keressenek, mert hosszútávon ez a szakma felemészti őket és lemorzsolja azt, aki alkalmatlan.  

  • Veszélyes munka a tiétek. Meginogtál valaha is? Gondoltál rá, hogy abbahagyod?

Minden munka hordoz magában némi veszélyt, kockázatot. Az irodai munkást is érheti baleset a biztonságos irodai környezetben. A tűzoltók soha nem tudják, milyen esethez vonulnak ki. Minden eset más, nincs két egyforma tűz, baleset. Nem lehet általánosítani, és ez hordoz némi plusz veszélyt magában. Rengeteg tényező befolyásolja a veszélyfaktort. Eleve odahívnak minket, ahol baj van, és nem képesek megoldani önerőből.

Az emberek segítséget várnak ott, ahol veszélyben érzik magukat, és mi segítünk ott, ahol veszélyes.

Az elejétől tisztába voltam vele, mit vállalok, mik a feladatok. Szeretem a munkám, és mindig új kihívásokkal szembesülök.

  • Van számodra emlékezetes, kedves történetet, ami megerősítette benned, hogy jó hivatást választottál?

Nehéz lenne konkrét példát kiemelni. Szívmelengető érzés, hogy a gyerekek példaképként tekintenek ránk, a megmentettek pedig hősként. Kell ennél nyomósabb érv?:) Volt olyan eset, mikor egy hölgy süteményt hozott, hogy megköszönje, amit érte tettünk. Ez az apró gesztus nagyon jól esett. Nem várunk köszönetet, tesszük, amit kell, segítünk, ahol tudunk, ez magában is jó érzés.

  • Beszélj kicsit a munkátokról általánosan!

A szolgálat minden nap reggel hét órától, másnap reggel hétig tart, 3 műszakban váltva. A szertárban szolgálatot teljesítő tűzoltók napi feladataikat végzik egészen addig, míg valahol nincs rájuk szükség. Addig iskolázáson vesznek részt, karbantartják a technikát illetve a felszerelést, edzenek, sportolnak. Olyanok vagyunk, mint egy nagycsalád. Van egy civil családunk, és a tűzoltó családunk.

Ez esetünkben többet jelent, mint egyszerű kollegialitás. Egy baráti, bajtársi közösség a miénk, amit összeköt a hivatástudat és a szolgálat.

Tudjuk, egymásra vagyunk utalva, csakis egymásra számíthatunk a veszélyben. Szolgálaton túl is gyakran összejárunk, s a nyugdíjas kollégák is visszajárnak meglátogatni bennünket. Jut kávé, kedves szó az „öregeknek“, hiszen ők is a család részei. Aki egyszer belekóstol és megfertőződik, az tűzoltó marad örökre.

  • Mesélj kicsit arról, hogyan működik a rendszer? Hova fut be a telefon, átlagban mennyi a havi riasztás, mihez hívnak ki benneteket?

A jelentés a 112 illetve a 150 segélykérő telefonszámon a kerületi operátorhoz fut be, ő értesít bennünket. A jelentéstől számítva 1 perc áll a rendelkezésünkre, hogy a bevetési ruhánkba öltözzünk, és elhagyjuk a szertárt. Ezt napszaktól függetlenül, a nap 24 órájában, az év 365 napján teljesítjük. Van úgy, hogy napi 2-3 alkalommal, szélsőséges esetekben akár 5-6 bevetés is lehet. Az éjjeli kivonulás visel meg bennünket a legjobban, hiszen nyugalmi állapotból 1 percen belül úton vagyunk az ismeretlenbe. A helyszínen gyors helyzetfelmérés történik, és komoly döntések születnek, amin sokszor életek múlhatnak, de megnyugtató a tudat, hogy nem vagyunk egyedül, ott vannak mellettünk bajtársaink. Minden szolgálatban min. 5, teljes létszámban 8 ember dolgozik. Ha komolyabb esetről van szó, segítség érkezik a környező hivatásos szertárakból – Somorjáról, Megyerről, Galántáról. Éves szinten a dunaszerdahelyi járásban 650-700 kivonulása van a tűzoltóknak. Ez napi átlagban 2 riasztás.

Itt szeretném megemlíteni és kiemelni a környező falvakban működő önkéntes tűzoltó testületeket is.

Lelkesek és rátermettek, emellett nagyon segítőkészek. Csodálom és tisztelem ezeket az embereket, hiszen van egy civil foglalkozásuk, ám ha szükség van rájuk, segítségünkre sietnek éjjel- nappal. Példaértékű, ahogy szívvel-lélekkel segítik másokat.

  • Mikor az amerikai filmekben látom a pátoszos történeteket a kitüntetett tűzoltókról, rendőrökről, olyan érzésem van, hogy mifelénk elég mostohán bánnak veletek. Mi a véleményed erről? Nincs rossz érzés benned?

Rossz érzés nincs bennem, mert úgy gondolom, a film csupán film, gyakoriak a túlzások. Hogyan működik ez külföldön, azt sajnos nem tudom. Nálunk a leszolgált évek után kapnak rangemelést és kitüntetést a tűzoltók. A leszolgált évek mindenképp rányomják bélyegét az emberre. Vannak különleges esetek is, amikor kitüntetnek egy tűzoltót. Az eperjesi háztűzben két tűzoltó minden biztosítás nélkül, sima, vaslétrán felmászott a nyolcadik emeletig, és igyekezett menteni minden menthetőt. Tették ezt annak tudatában, hogy az épületben robbanás volt, és a statikája finoman szólva sem volt kielégítő. Vállalták a kockázatot, hogy lezuhannak, és rájuk dől az épület. Úgy gondolom, ők igazán megérdemelték a kitüntetést.

  • A jelenlegi nehéz helyzetben, úgy gondolom, még nagyobb szükség van rátok. Hogy telnek a tűzoltók napjai a vírus elleni harc alatt?

A bevetésre kivonuló tűzoltók mindig igyekeznek a legmagasabb védelmet biztosítani a fertőzésekkel szemben. Ez nem csak a mostani időszakra vonatkozik. Baleseteknél mindig gumikesztyűt, az ismeretlen kémiai anyagoknál védőruhát és légzőkészüléket használunk. Vírussal is ugyanígy járunk el. Minden esetben feltételezzük, hogy fertőzöttel érintkezhetünk és ennek megfelelő óvintézkedéseket, illetve védőfelszerelést használunk. Bőségesen kivesszük részünket a megelőzésben a többi mentőegységgel együtt. Állami rendelet alapján a külföldről hazatérő állampolgároknak kötelezően karanténközpontba kell menniük. Ilyen karanténközpont van Bősön is, amit mi, tűzoltók irányítunk. Az ételhordást a karanténközpontban az önkéntes tűzoltók végzik. A mintavételezést is többek közt a tűzoltóság mentőegységei végzik. Él egy telefon is, ahol a karanténba zárt emberek segítséget kérhetnek, ezt szintúgy a tűzoltók intézik.

  • Kíváncsi vagyok, Te hogy vélekedsz erről a világjárványról?

az influenzától jobban félek.:)

  • Amiért ez a cikksorozat megszületett a fejemben, az maga az ÜZENET. Mi az, amit fontosnak tartasz üzenni az olvasóknak?

Odafigyeléssel, szolidaritással viseltessenek egymás iránt! Az emberek nagyon ÉN központúak, ha valaki bajban van, nem tudnak és nem is akarnak segíteni. Azt üzenném, vagyis inkább kérném az emberektől, hogy legyenek picit tekintettel a környezetükre, pici odafigyeléssel tudnak segíteni olyannak is, aki nem kéri. Azzal a pici segítséggel elkerülhető, hogy már csak a tűzoltók és a mentők tudjanak neki segíteni.

Legyenek tekintettel a környezetükre és a körülöttük élő emberekre, mert csak együtt tudjuk jobbá és szebbé tenni a világot. Minden más esetben azonnal hívják a tűzoltókat!:)

Köszönöm a beszélgetést!