Emlékszem Bakán olyan nevek is megfordultak, akik a jelenlegi Fortuna-liga szintet is megütnék, említhetném csak Pukalovičot, Sipos Vilit, vagy akár Lieszkovszky „Dojcsák” Ferit. Kürtön pedig az a Noro Hrnčár játszott valamikor, akivel a vasárnap esti Aranyosmarót – DAC összecsapáson futottam össze, viszont említhetném többek közt még Méhes Matyit vagy Bognár Petit is.

A jelenlegi két csapat játékosai között nincsenek ekkora sztárok, viszont van alázat, akarat és sportszerűség, és ezzel nem azt szeretném mondani, hogy a múltbéli játékosok közt ne lett volna.

A mérkőzés 1:2-es vendéggyőzelmet hozott, viszont nem ezért ragadtam tollat, hiszen a két csapat úgy gondolom, egyenlő játékerőt képvisel. A mérkőzés lefolyása, ami írásra késztetett.

Küzdeni akarásból, sportszerűségből vizsgázott jelesre mindkét együttes.

Az egyáltalán nem sörmeccsjellegű összecsapás, néha egész parázs jeleneteket is tartalmazott.

Itt szeretném megemlíteni a Bors – Brunczlik – Szalánczi játékvezetői hármast, akik kisebb hibák ellenére magas színvonalon vezették a mérkőzést Horváth Lajos játékvezető ellenőr felügyelete mellett.

Bakán sosem volt könnyű nyerni, viszont a mérkőzés sportszerűségére vallott, hogy a győztes csapat pályáról való levonulásakor a hazai közönség is megtapsolta a meccset, és az ellenfelet.

Köszönjük az élményt…

Hajrá Baka, hajrá Kürt!