Merészelnék a műsorban elhangzott, néhány olyan kijelentéssel foglalkozni, melyeket sokadmagammal meg tudunk kérdőjelezni. Az olyan részletkérdéseket, hogy mi fogalmazódott meg a tulajdonos úr fejében a szerződés aláírás után, mikor végig sétált a stadionban, s arra gondolt, hogy mit fog kezdeni a DAC csapatával, az olyanokat nem! Mi szurkolók ugyanis komolyan hisszük, hogy naprakész tervei vannak a dunaszerdahelyi futballklubbal.

…de hagyjuk most a részletkérdéseket.

Világi úr azzal kezdte, hogy 90 százalékban Ő a tulajdonosa a klubnak, és 10 százalékban a város, amivel azt szerette volna érzékeltetni, hogy a klub az embereké is. Ami azt illeti, Mangalaci és az új logó kivitelezésében egy fél szóval sem kérdezték meg az emberek véleményét, mellyel a mai napig sokan nem értenek egyet,mert nem érzik részesnek magukat a „sikersztoriban”. A város a 10%-os résztulajdonát viszont abban gyakorolhatja, hogy az évi költségvetéséből félmillió eurót átutal, mint városi támogatást az utánpótlásnevelésre. Ennek ellenére szülők részéről elég sok panasz érkezik tagsági illeték, felszerelés és az utaztatás ügyében, de ezt most ne taglaljuk, mivel nagyon hosszú lenne ez az írás.

Foglalkozzunk a másik fájó ponttal! Sokan követelik, amit az elmúlt 8 év alatt nem sikerült még elérni, a sokak számára áhított, bajnoki cím megszerzését. Ezzel a ténnyel Világi Oszkár is foglalkozott, viszont bajnoki cím nélkül is sikersztorinak nevezte az elmúlt időszakot.

Igen, ez így van, de ha azt vesszük, hogy 2018 júliusában egy sajtótájékoztatón kijelentette:

„Az én célom, hogy minden évben nemzetközi meccset játszunk. A nemzetközi foci szerves részévé szeretnénk válni. Hogy mikortól ambíciónk a bajnoki cím? Mától. Mától fogva bajnokok akarunk lenni, és ezért fogunk harcolni. Mindenünk megvan hozzá.” - akkor ez még kicsit kitolódik. Véleményem az, hogy a sanszunk meg volt rá, de aki kicsit jártas a futballszakmában, nagyon is tudja, milyen nehéz bajnoki címet szerezni. Azt pedig ki merem jelenteni, hogy a DAC-nak, mint Felvidék bástyájának kimondottan nehéz, hiszen annyi szlovák „barátunknak” nem esne jól a reggeli kávé utána.

Ha megengedi a tisztelt olvasó, kicsit személyeskednék. Nagyon régen nem beszéltem Világi Oszkárral, legutoljára Krakkóban, ott is csak néhány mondatot. Ahogy viszont most hallgattam a beszélgetést, valami nagyon magával ragadott. Megfogott az érezhető fanatizmusa, a sugárzó optimizmusa, és láttam Világi Oszkáron, hogy a DAC az Ő számára tényleg egy életérzés.  Látva a megszálottságát, ahogy beszélt, és hogy nüansznyit megveti azokat a rosszakarókat, akik a billentyűzet mögül kárörvendenek, -higgyétek el sokan tanulhatnának tőle odaadást a DAC kezdőcsapatában, de még a MOL Aréna lelátóin is.

Amit viszont engedelmével javasolnék, hogy soha ne menjen bele szakmai kérdésekbe! Különösen nehéz a DAC szurkolóval szakmai kérdésekben vitatkozni, hiszen mindig voltak és lesznek is elégedetlenek. Például meg kellene néhányuktól kérdezni, hogy a 1987-es kupagyőztes csapatból ki volt a hazai nevelés?

Rengeteg cáfolhatatlan kérdést tudnék feltenni azoknak, akiknek semmi sem jó a DAC működésében, viszont tény és való nagyon sok igazság is van abban, amit a szurkolók leírnak. Sajnos Világi Oszkár nincs a fészbukon, így a hozzá eljutó információk nem biztos, hogy teljesértékűek. Higgye el tulajdonos úr, nagyon jó meglátások is vannak néhány poszt alatt, kár lenne kihagyni!

Győri ETO-hoz csak annyit, hogy a TAO pénzek „kitalálása” Orbán egyik zseniális megoldása volt a foci támogatásra. Viszont, hogy győriek Dunaszerdahelyre fognak járni futballmeccsre, azzal nagyban vitatkoznék.

Kicsit szakmázzunk!

„Sok játékosunk van, nagyon jó képességű játékosaink vannak, de akad ilyen időszak a klubban, hogy egyszerűen valami nem áll össze” – jelentette ki Világi Oszkár.

Az én véleményem szerint, a jelenlegi DAC nincs jól összerakva. A kapustól a csatárig! Még a kispadon gubbasztó, világ minden tájáról összesereglett cserejátékosokat is beleértve. Dunaszerdahelyre olyan játékosok kellenek mint Kašpar, Kapko, Pavlík vagy Liba, akik nem dobbantani szeretnének klubunktól, hanem elfogadva a magyar közeget velünk élni.

Filozófiánkat talán újra kellene tervezni…

Annak ellenére, hogy jelentős hiányosságok is vannak klubunkban, és évről évre jobban bízik klubvezetésünk a külföldiben, mint a hazaiban, meg kell védenem azt az embert, aki jóadag lokálpatriotizmussal és anyagi áldozattal működteti az FC DAC labdarúgócsapatát.

foto: Pista G.