Hát persze, miért is lenne jó idő! De nem aggódom, mert mindig a közelben van a nagy bolyhos zoknim. Már csak a fahéjas alma, a szegfűszeges narancs és a fenyőfa illata hiányzik a szobából és máris jobban értenénk a szituációt.

Nyár van, nem kérdés, legalábbis a naptárunk szerint.

A házunk viszont egyelőre még nem partner a külső hőmérséklethez való alkalmazkodásban. Ennek nagyon fogunk örülni majd akkor, amikor 42 fok lesz kint. De most?! 

Azóta szinte állandósult az orrfolyásom és a karcoló köhögés. A COVID-19 idején ez igen kellemetlen tud lenni. A vegyesboltban például. Mégis mit mondhatnék, amikor mások füle hallatára szipogok, mégis hogy próbáljam megakadályozni azt a rettentő orrfolyást? Persze, pont ott a boltban, maszkkal takart fejjel fogom magyarázni, hogy egy új, illetve régi házba költöztünk és nagy a belmagasság és a hideg is, és fázunk és amúgy is, nagyon bénák vagyunk még, de higgyék el, igyekszünk.

Minden nehézség és kezdeti kudarc ellenére, valóban nagyon élvezzük az ittlétet.

Lehetne már igazi nyár, most végre van hová bújni a szúrós sugarak elől. Mindenesetre értem már, miért keltek fel a nagyszüleink minden reggel olyan korán és azt is, hogy miért van az, hogy a legtöbb szomszéd körülöttünk már delelőtt tíz órakor elkészül az aznapra tervezett kerti munka java részével.

Megéri majd nekünk is a Nappal kelni. A hajnali hűvöskés idő azonnal felébreszt és olyan érzetet ad, mintha a természet összes csodája értem történne. Mintha egyedül én lennék a szemtanúja szépségének és csak azért létezne, hogy engem gyönyörködtessen. A hajnali magány a legédesebb. Csendes és óvó.

A munka is könnyebben megy. A csípős, nedves levegőtől én is ügyesebben csipkedem magam, könnyen jön a lendület a következő és következő körhöz. S minél ügyesebben haladok az etetéssel, a gyomlálással és a folyamatos pakolással, annál szebb lesz körülöttünk minden, így egyre nagyobb a sikerélményem is. Ez pedig szinte rakéta hajtást ad a reggeli rutinnak.

Élvezem a derűs napokat, a csendet és a vidéket. Még akkor is, ha annyira nem is vidék. A Föld szerelmese lettem és a hálám egyre mélyebb a létezésemért. S ezt a hálát végre megfelelően ki is tudom fejezni.

---

Fotók: pixabay.com

Mivel független hírportálunkat a Kisebbségi Kulturális Alap döntőbizottsága idén nem támogatta, ezért az olvasók hozzájárulását kérjük a további működésünkhöz, melyet a következő számlaszámon tehetnek meg:

SK66 0900 0000 0051 6455 9727

KÖSZÖNJÜK A TÁMOGATÁSOKAT!